Egy hete, hogy Harry haza hozott azon az éjszakán. A csókunk után ébren hánykolódtam. Egyszerűen képtelen voltam elaludni. A csók mindig vissza szökött az elmémbe és nem hagyott nyugodni. Sosem volt rám ez előtt ekkora hatással egy csók. Harry csókja megőrjített, ahogy ő maga is. Vonzott benne minden, a göndör rakoncátlan fürtjei, a mély zöld szemei és az imádni való gödröcskéi, amik előtűntek, amikor szélesen mosolygott. A hab a tortán az izmos teste és a rengeteg tetkó volt, ami csak még szexibbé tette őt. Magamat is megleptem, hogy ilyen hamar megfogott engem. Nem akarok rá gondolni, de minden egyes percben ő jár a fejemben. A héten minden egyes nap azon kaptam magam, hogy öt percenként a telefonomat bámulom és várom, hogy üzenjen vagy hívjon, de nem tett így. Az óta nem láttam és nem is hallottam róla semmit sem. Nem jelentkezett. Kezdtem aggódni, hogy nem is érdeklem őt. Ez egyre inkább beigazolódott, mikor egy egész hét eltelt anélkül, hogy élet jelet küldött volna magáról.
- Lena, indulok. - kiabált be a szobámba Sara.
- Oké. Érezd jól magad. - kiabáltam ki neki.
- Úgy lesz. Szia. - köszönt el, majd az ajtó csapódása jelezte, hogy elhagyta a lakást.
Még egy kicsit feküdtem az ágyamban és a plafont bámultam. Mikor ezt meguntam, felkeltem és a konyhába vettem az irányt. Bekapcsoltam a kávéfőzőt és vártam, hogy a meleg folyadék lefolyjon. Mikor a kávéfőző hörgő hangokat kezdett kiadni, tudtam, hogy másodpercek kérdése és a kávé készen lesz. Kivettem egy nagy bögrét a szekrényből és cukrot tettem az aljába, majd a hűtőhöz léptem és kivettem a tejet. A kávéval félig megtöltöttem a poharam felét és a másik felét feltöltöttem a tejjel. A nappaliba mentem és a tv-t bámulva kezdtem inni a kávémat. Mikor megittam vissza sétáltam a konyhába és a mosogatógépbe tettem a koszos bögrémet.
A szobámba mentem megint megnéztem a telefonomat feleslegesen. Harry nem jelentkezett. Nem foglalkoztam vele többet, nem fogok ezen rágódni hiszen nincs is semmi közöttünk. Örülnöm kéne, hogy békén hagy és nem kell megint banda ügyekbe keverednem, de valahogy még sem voltam boldog.
Felöltöztem és lementem a szemben lévő szuper marketbe, mert a készletünk igen csak fogytán volt már. a boltban bolyongtam, mert szokás szerint megint átrendezték az én nagy örömömre, hogy ne találjak meg semmit. Mire megszokom mit hol találok, kezdhetem élőről. A halálba idegesítenek az ilyen dolgok. Mire végre mindent megtaláltam már vagy egy órája voltam a boltban.
Mikor haza értem gyorsan kipakoltam a dolgokat a papír szatyorból a helyükre és mivel már tizenegy is elmúlt neki kezdtem az ebédnek, ami rakott csirke lesz, úgy döntöttem. Össze vágtam a csirkét és egy tepsibe tettem, majd nyakon öntöttem a keverékkel, amit előzőleg összekevertem. Majd beraktam az egészet a sütőbe. Köretben sült krumplit terveztem, ezért a fritut bekapcsoltam. A csirkének körülbelül fél óra kellett és már kész is volt. Mire kivettem a sütőből a krumpli is készen lett. Mivel nem reggeliztem szedtem is magamnak és az asztalhoz ülve ebédeltem meg. Nagyon finom lett. Mikor végeztem elraktam a tányért és az evőeszközöket a mosogatógépbe,majd bekapcsoltam azt, mert igen csak tele volt.
Este hat óra lehetett mikor Sara betoppant az ajtón, háta mögött Liammel. Eléggé értetlenül néztem rájuk.
- Sziasztok. - köszöntem nekik.
- Szia. - köszönt Sara, majd a hűtőhöz ment keresni valami kaját.
- Szia Lena. - köszönt Liam, majd helyet foglalt mellettem. A jelenléte miatt megint Harryre gondoltam. Ő biztosan tudja, hogy mi van vele, de leállítottam magam. Nem fogom megkérdezni tőle.
- Mi újság? - kérdezte meg tőlem pár perc csend után.
- Semmi, minden uncsi. - mondtam neki kedvetlenül.
- Ha egész nap itthon ülsz akkor biztos. - nézett rám és legszívesebben lecsaptam volna Sarát, amiért vélhetően elmondta neki, hogy egy hete nem voltam sehol.
- Tudod egyedül nem éppen élvezet kimozdulni. - mondtam neki érzelem mentesen.
- Az igaz. - értett velem együtt és éreztem rajta, hogy kényelmetlenül érzi magát. Biztosan tudta az okát, amiért Harry nem foglalkozik velem.
- Oké én megyek. - álltam fel, majd meg sem vára bármelyikük válaszát, magamra csuktam a szobám ajtaját.
Elmentem fürdeni és fogat mosni, majd befeküdtem az ágyamba. A telefonomat meg sem néztem, hiszen tudtam, hogy nem fog keresni. Belefáradtam a várakozásba. Egyértelmű volt, hogy nem érdeklem őt. Ezekkel a gondolatokkal nyomott el az álom.
*
- Apa. - kiabáltam, mert sehol sem találtam az apukámat.
A hálószobájába mentem, de nem volt ott. Ekkor egy éles sikítást hallottam a ház másik feléből. Ma vihar volt odakint ezért ébredtem fel. Mikor követtem a furcsa hangokat a házban egyszer csak apám dolgozó szobája előtt találtam magamat. Apám az ajtóban állt és még pár ember a szobában tartozkodott. Egy férfi ült lekötözve egy székben. Az arcából vér csörgött. Egy férfi állt előtte és szüntelenül ütötte a védtelen férfit, míg a férfi egy utolsó ütéstől felszisszenve eszméletlen nem lett. Majd apám a kezében tartott pisztolyt felemelte és a fegyver elsült. Meghalt. Mikor észre vettem, ahogy a feje alá hullik egy sikoly szökött ki az ajkaim között.
Apám hátra fordult és rám nézett. Könnyes szemekkel álltam ott és nem ismertem a férfit, aki szembe nézett velem. Majd egy ismeretlen hangon hozzám szólt.
- Szokd meg. - csak ennyit mondott, míg az oromra csapta az ajtót.
*
Sírva ébredtem fel az álmomból másnap reggel. Az álom megint jelentkezett. De valahogy most más volt. A férfi, aki meghalt nem stimmelt. Valami más volt vele. Megpróbáltam vissza emlékezni, hogy mi változott. Mikor beugrott a szám elé kaptam a kezem, hogy ne sikítsak. Harry volt az áldozat. Őt ölte meg az álmomban az apám. Tudtam, hogy ez nem történt meg, de még is rossz érzésem támadt. Meg kell tudnom, hogy jól van-e. Gondolataimat Sara zavarta meg mikor berontott a szobámba.
- Lena mi a.. - nem fejezte be a mondatot mikor látta, hogy a könnyek elkezdenek lefolyni az arcomon. Egyből az ágyamra ült és átölelt.
- Mi történt? - kérdezte pár perc múlva, mikor végre abba tudtam hagyni a sírást.
- Megint azt álmodtam, de most más volt, az apám áldozata most Harry volt. - hüppögtem még egy kicsit, mikor kimondtam a szavakat.
- Mi? - kiáltott fel Sara.
- Tudom, hogy ez csak egy álom, de akkor is kiborított. Mi van ha történt vele valami Sara és azért nem keres? - kérdeztem rá és könyörögve néztem a barátnőmre, hogy mondjon valamit.
- Lena Harrynek nincsen semmi baja, nyugodj meg kérlek. - mondta nekem Sara.
- Honnan tudod? Találkoztál vele? - kérdeztem rá és mikor Sara lehajtotta a fejét tudtam, hogy bele trafálta. - Sara a kurva életbe nyögd már ki, hogy mi a fasz van.
- Láttam őt szerdán, de nem beszéltem vele. Éppen Liammel beszélt mikor oda értem és beszállt a kocsijába és elhajtott. Azóta nem tudok róla semmit. - vallotta be nekem Sara.
- Bocsi, hogy kiabáltam, de az álom miatt kissé ideges vagyok. - néztem rá szomorúan, amiért így beszéltem vele.
- Semmi baj, megértelek, Én is ilyen lennék, ha Liam nem keresne. Lena ugye nem zúgtál bele? - kérdez rá Sara, arra amit én is szeretnék tudni. Ugye nem?
- Persze, hogy nem. - vágtam rá szinte azonnal, ami Sarának kissé gyanús volt, mert felhúzta a szemöldökét.
- Oké, de megyek, mert este Liamnél leszek. - mosolygott, majd elindult ki az ajtón.
- Várj mi? - kérdeztem rá.
- Liam megkért, hogy töltsem nála az éjszakát. - mosolygott Sara.
- Oké, de holnap kérem a részleteket. - nevettem fel, majd elhagyta a szobámat.
Este hat fele nem el Sara Liamhez és én egyedül ültem a kanapén és a kedven sorozatomat, a Pretty Little Liars-t néztem. Mikor a résznek vége lett úgy döntöttem, hogy elmegyek és veszek egy hosszú fürdőt. Megengedtem a vizet és vártam, hogy a kád megteljen vízzel. Mikor elegendőnek találtam a víz mennyiségét,elzártam a vizet és bele feküdtem. Nem tudom, hogy meddig feküdhettem ott, de nem is érdekelt. Csak gondolkoztam az elmúlt két hétről, mikor megismertem Harryt. Megmostam a hajamat is, majd nagy nehezen rávettem magam, hogy kiszálljak. Egy törölközőbe csavarva léptem, ki a szobámba, mikor ijedtemben, majdnem elejtettem a törölközőt.
- Felőlem leveheted. - mosolygott rám a göndör hajú férfi.
- Harry mi a fentét csinálsz a szobámba és hogy jutottál be? - kérdeztem tőle és értetlenül álltam előtte.
- Nincs olyan ajtó, ami megállíthat engem, hogy megkapjam, amit akarok. - mondta miközben felállt az ágyamról.
- És még is mit akarsz itt? - kérdeztem tőle míg néztem, hogy közelebb jön.
- Téged. - mondta nekem, míg megfogta a törölközöm szélét, mire én elkaptam azt mielőtt levehette volna rólam.
- Menny el. - mondtam neki.
- Nem. - válaszolta pimaszul.
- Mit akarsz? - csattantam rá.
- Már mondtam, hogy téged. - mondta pajkosan és lehajolt,míg az ajkaim össze nem értek az övével. Hosszan csókolt meg míg én el nem húzódtam tőle.
- Azt hittem hiányoztam neked. - biggyesztette le azokat a tökéletes telt ajkait.
- Akkor rosszul hitted. - tetettem, hogy nem hiányzott, pedig majd megörültem nélküle.
- Ne légy, ilyen Lena. - mondta nekem, majd megint közelebb lépett hozzám. Megragadta a derekamat és a törölközött megmarkolva közelebb húzott magához. A fülemhez hajolt és azt suttogta.
- Pokolian szexi vagy ebben a törölközőben. - a lehelete csiklandozta a fülemet. Majd elhúzódott tőlem és elhagyta a szobámat mielőtt bármit is mondhattam volt. Majd az ajtó csapódás jelezte, hogy távozott a lakásból. Egyből az ajtóhoz mentem és bezártam azt ismételten.
Az ágyamban feküdtem és nem tudtam elaludni. Harry korábbi látogatása járt a fejemben. Mit akart és miért nem jelentkezett ez idáig és ami végképp megrémített az az, hogy betört a lakásomba. A telefonom rezgése hozott vissza a jelenbe.
Felemeltem a telefonomat és megnéztem az új üzenetet, ami a kijelzőn villogott.
˝ Jó éjszakát szépségem. H. xx ˝
Harry üzenete megmosolyogtatott, majd álomba zuhantam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése